Évekkel ezelőtt eldöntöttem, hogy örömre fogok lelni, függetlenül a körülményeimtől. Nem fogok később vagy esetlegesen bekövetkező dolgokra várni ahhoz, hogy belevágjak a kalandba, megragadjam a lehetőséget vagy változtassak valamin. Ez az elhatározásom az életemet megváltoztató döntő lépés lett, amely hozzásegített ahhoz, hogy elkezdjek igazán boldogulni. Nem egymagam vittem ezt véghez – az Úr minden új helyzetben megerősített, és olyan utakra vezetett, amelyek a legnagyobb boldogságot eredményezték számomra.
Nem pont úgy alakult az életem, ahogy terveztem. Arra például egyáltalán nem számítottam, hogy ennyi idősen is egyedülálló leszek. Azonban az egyedülálló lét nem valamiféle csapás. Az én esetemben az Úr olyan bámulatos élményekkel áldott meg, melyekre szintén nem számítottam, és amelyek más körülmények között nem következhettek volna be. Ez az út nem mindig könnyű, és biztosan várnak még rám kihívások, de abban is biztos vagyok, hogy ha továbbra is HISZEK és BÍZOK Mennyei Atyámnak az életemre vonatkozó tervében, akkor még több csodálatos élmény vár rám.
Nem azért vagyunk itt, hogy csupán átvészeljük az életet - '…az emberek azért vannak, hogy örömük lehessen' [1] . 'Menjetek [hát] ki az esőbe, tekintsetek fel a mennyre, nyissátok ki a szátokat, és kortyoljatok nagyokat!' [2] Legyetek örömteliek, és próbáljatok meg másoknak is örömet adni!
[1] 2 Nefi 2:25
[2] Csoi Junhoan: Ne körbe tekints, hanem felfelé! Liahóna, 2017. máj. 91.