A Church Historian’s Press kiadta a Joseph Smith-iratok új kötetét, amely színes fényképeket és színkódolt átíratokat tartalmaz a Mormon könyve legkorábbi kéziratáról. Ez az első teljes fényképes dokumentáció az eredeti kézirat maradványairól.
Az új könyv címe The Joseph Smith Papers: Revelations and Translations, Volume 5: Original Manuscript of the Book of Mormon [A Joseph Smith-iratok: Kinyilatkoztatások és fordítások. V. kötet: A Mormon könyve eredeti kézirata]. Ez a Revelations and Translations [Kinyilatkoztatások és fordítások] sorozat utolsó kötete, és a 2023. tavaszán befejeződő Joseph Smith-iratok projekt 26 kötetéből a 23. mű.
Nelson elnök kifejezte a háláját
2022. január 25-én, kedden délután, a Templom téri Egyházigazgatási Épületben Russell M. Nelson elnök köszönetet mondott azoknak, akik segítettek lehetővé tenni a kötet megjelenését. Közéjük tartoznak Royal Skousen és Robin Scott Jensen társszerkesztők, valamint Gail Miller és néhai férje, Larry H. Miller, illetve jelenlegi férje, Kim Wilson, akik segítettek a Joseph Smith-iratok projekt finanszírozásában.
„Mélyen megindító élmény ránézni ezekre az oldalakra, és látni, ahogy Isten keze előremozdítja az Ő munkáját.” – Nelson elnök
Nelson elnök megjegyezte, hogy bár a Joseph Smith-iratok projekt minden kötete nagy jelentőségű, a Revelations and Translations sorozat könyvei egyediek. Így fogalmazott: „Ezek a kinyilatkoztatások és fordítások álltak Joseph Smith prófétai küldetésének a középpontjában. Ezek a szövegek létfontosságúak az evangélium visszaállításával kapcsolatban.
Az V. kötet mélyen megérinti a szívemet. Még jobban értékelem általa Isten ajándékát és hatalmát, amely lehetővé tette Joseph Smithnek a fordítást.”
Nelson elnök elmondta, hogy a Mormon könyve eredeti kézirata az egyik legjelentősebb és legszentebb tárgyi emlék, amely az egyház birtokában van.
Ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Az egyház történészei már több mint egy évszázada nagy gondot fordítanak arra, hogy még a legapróbb kézirattöredékeket is összegyűjtsék, és megóvják őket a további károsodástól. Ezzel az új kötettel már bárki láthatja, hogy mi maradt ebből a kéziratból, és hogyan illeszkedik minden egyes apró darabka a nagy egészbe. Lelkesítő számomra a tudat, hogy az eredeti Mormon könyve szövegének képei most már mindenki számára elérhetők e könyv lapjain. Mélyen megindító élmény ránézni ezekre az oldalakra, és látni, ahogy Isten keze előremozdítja az Ő munkáját.
Az egyház vezetése és számos tagja nevében szívből gratulálok és szívből jövő hálámat fejezem ki a Joseph Smith-iratok projekt ezen legújabb eredményéért.”
Gail elmondta, hogy a családjuk közreműködése a Joseph Smith-iratok projektben „tiszta sugalmazás által jött, amikor hallgattunk arra a sugalmazásra és aszerint cselekedtünk”.
Elmondása szerint Larry 2009-ben bekövetkezett halála után némileg aggódtak amiatt, hogy vajon továbbra is támogatni tudják-e a projektet. Az Amerikai Egyesült Államokban gazdasági válság volt. Az anyagi lehetőségeik beszűkültek, bölcsen kellett gazdálkodniuk a forrásaikkal. Ekkor már a fia, Greg irányította a vállalkozásukat. „Azt mondta: »Meg kell szorítani a nadrágszíjat. Csökkentenem kell a készletet, csökkentenem kell a dolgozók számát, csökkentenem kell a kiadásokat.« Azt mondtam neki: »Szerintem igazad van, de az egyetlen dolog, amivel nem hagyhatunk fel, az, hogy adunk.« Így továbbra is támogattuk a Joseph Smith-iratok projektet.”
Gail hozzátette: „Tudom, hogy ez egy isteni munka. Tudom, hogy fontos – szinte alapvető fontosságú – munka ez az egyháznak, hogy az emberek kutathassák a Joseph Smith-iratokat, és megismerhessék az igazságot. E férfi története magáért beszél. Ez az egyház alapja. Az Atyaistennek és Jézus Krisztusnak hódolunk. Joseph Smith ezt erősíti meg. Ő tudta, mi a szerepe. Tudta, hogy a magasságból részesül tanításban, és e munka által a világ is tudni fogja.”
Skousen elmondta, hogy ez az új kötet lehet a legfőbb igazodási pont a Joseph Smith-iratok kötetei között.
„[Ez az új könyv] nyújtja a lehető legjobb – ha mégoly közvetett – rálátást arra, ahogy Joseph Smith, a látnok, a Mormon könyvét fordította – mondta Skousen. – Ez a kézirat fontos megerősítést nyújt ahhoz, amit a fordítás tanúi állítottak: hogy Joseph szóról szóra mondott tollba egy angol nyelvű szöveget, amely a fordítóeszközében megjelent. És hogy amikor szükséges volt, betűzni is tudta a neveket. Ez valóban egy bámulatos mű és csoda volt.”
„A Mormon könyve eredeti kéziratával az a lelet áll rendelkezésünkre, amely ott feküdt az asztalon, s amelyre Oliver Cowdery vagy John Whitmer is írt [vagy mások, miközben Joseph a szöveget diktálta].” – Robin Scott Jensen
Jensen meglátása szerint a Mormon könyve eredeti kéziratának az olvasása olyan, mintha az evangéliumok vagy Pál leveleinek az eredeti kéziratait lapozgatnánk.
Ám van egy nagy különbség: azoknak a bibliai szövegnek nem maradtak fenn az első változatai. „Általában második, harmadik vagy negyedik generációs példányaink vannak. Nincs diktált változat. A Mormon könyve eredeti kéziratával az a lelet áll rendelkezésünkre, amely ott feküdt az asztalon, s amelyre Oliver Cowdery vagy John Whitmer is írt [vagy mások, miközben Joseph a szöveget diktálta]. Ez az a dokumentum, amely a lehető legközelebb áll ehhez a csodálatos élményhez. Ez a kézirat ennek az isteni fordításnak a terméke” – ismertette Jensen.
A kézirat története
A Mormon könyve eredeti kézirata (melynek csupán 28%-a maradt fenn) az egyik legfontosabb és legszentebb tárgyi emlék, amely Jézus Krisztus egyháza birtokában van. Oliver Cowdery és néhány más írnok készítette el, közben Joseph Smith Isten ajándéka és hatalma által tollba mondta a fordítást 1829 áprilisa és júniusa között.
A kézirat Joseph Smith birtokában maradt egészen 1841-ig, amikor az utolsó napi szentek az Illinois állambeli Nauvooban megkezdték a templom és a Nauvoo Ház építését – az előbbit hódolat, az utóbbit az idegenek vendégül látása céljából. Joseph a Nauvoo Ház szegletkövében helyezte el az eredeti kéziratot.
Bár a korai szentek azt gondolták, hogy így megőrzik a kéziratot, ennek épp az ellenkezője történt. Idővel a lapok súlyosan kifakultak, elmosódtak vagy más módon megsérültek.
„Ne legyünk velük igazságtalanok: lezárták a szegletkövet, és ólommal öntötték ki az illesztéseket, ezért úgy érezték, megoldották a védelmét – mondta Jensen. – Ez azonban nem működött. […] Ha lenne egy időgépem, visszamennék és azt mondanám: »Joseph, talán ne így csináld«.”
Amikor a kéziratot 40 évvel később Lewis Bidamon (Joseph feleségének, Emmának a második férje) kiemelte a kőből, a dokumentumok már jelentősen károsodtak. Korábban víz szivárgott a kő kifaragott üregébe. Bidamon azután az évek múlásával több Nauvooba látogató embernek is ajándékozott töredékeket a kéziratból.
A Nauvoo Ház szegletkövébe helyezett közel 500 oldalból 232 oldal maradt fenn részekben. E töredékek és lapok nagy része ma az egyház birtokában van, míg mások magánkézben. Ezek tulajdonosai nagylelkűen megengedték, hogy a darabok lefényképezésre kerüljenek, és megjelenjenek ebben a kötetben.
„[A kézirat által megtett utazás] meglehetősen viszontagságos volt – mondta Matthew McBride, az Egyháztörténeti Osztály igazgatója. – A kézirat szétszóródott. Mi pedig igyekeztünk elvégezni a munkát, hogy egybegyűjtsük, vagyis újra összeállítsuk és egésszé tegyük azt. Ezt fogják látni, akik szemügyre veszik a könyvön végzett munkánkat.”
Multispektrális képalkotás
Az évek során az egyház több fényképsorozatot is készített a kéziratról. 1958-ban az egyház fekete-fehér fényképeket készített róla, mielőtt a kéziratot konzerválták, és mielőtt a kézirat tovább károsodott volna. 2017-ben az Egyháztörténeti Osztály multispektrális képalkotást (MSI) használt a töredékek elhalványult szövegének alaposabb rögzítéséhez. Ez a képalkotási forma ultraibolya, infravörös és látható fényt használ.
„Az V. kötettel – mondta Jensen – az olvasók számára elérhetőbbé válik a kézirat, mintha az eredetit olvasnák.” Ez azért van így, mert bizonyos oldalakon a tinta már nem látható puszta szemmel. „Ezek a képek valóságos kincsei ennek a kötetnek.”
Jensen megjegyezte, hogy néhány oldal esetében a korábbi fekete-fehér fotó jobb, mint az MSI-változat. A függelék mindegyik kép mindkét változatát tartalmazza.
Szövegátiratok
Az V. kötetben található szövegátiratok és magyarázó jegyzetek Skousen többévnyi munkájára támaszkodnak, amelyet a Mormon könyve kritikai szövegkiadásához végzett. A mostani kötet az eredeti szöveget a jelenlegi állapotú kézirat, valamint a multispektrális képek és történelmi fényképek elemzése alapján reprodukálja. Az átirat megtartotta az összes javítást és átírást, sor- és oldaltörést, valamint a sorközi közbeszúrások előfordulásait. Mivel több írnok is adott hozzá javításokat ehhez a kézirathoz, az ő kézírásukat más-más színnel jelölték, elősegítve az elemzést. Az átfogó és gondos összeállítás páratlan hozzáférést biztosít a kutatóknak a szöveghez.
Jensen és Skousen szerint a Mormon könyve eredeti kéziratának a szövege nem egyezik meg hajszálpontosan azzal, amit egy utolsó napi szent ma a Jézus Krisztus egyháza által kiadott jelenlegi Mormon könyvében megtalál. Legyen szó írnoki vagy nyelvtani hibák kijavításáról, stílusbeli változtatásokról, versekbe rendezésről és fejezetfejlécek hozzáadásáról, illetve egyéb jobbításokról, az egyházi vezetők szükség szerint módosították a szöveget.
Skousen kiemelte, hogy a mai Mormon könyve ennek ellenére igencsak hű az eredetihez. „Az elvégzett változtatások egyike sem volt igazán drámai. Ha például megnézzük a Tan és szövetségeket, a Parancsolatok könyvét, a kettő közti átmenetet, akkor látjuk, hogy a szakaszok közül jó néhányat részben újraírtak stb. A Mormon könyvénél ez egyáltalán nincs így. Egyszerűen nincs benne ilyen szerkesztés.”
Jensen úgy fogalmazott, hogy a szövegben az idők során elvégzett apró változtatásokra úgy tekinthetünk, mint amelyek az egyház egészét jelképezik kicsiben. „Mi folyamatosan változunk. Folyamatos változtatásokat végzünk el az egyháztagok szükségleteinek megfelelően. A Mormon könyve szövegére is lehet hasonlóképpen tekinteni” – fejtette ki.
Egy lelki kincs
„A Mormon könyve egy óriási kinyilatkoztatás. […] Egy bámulatos munka.” – Royal Skousen
Amellett, hogy elismerik az eredeti kézirat nyilvánvaló történelmi jelentőségét, McBride és Jensen szerint a lelki értéke is páratlan.
A Joseph Smith-iratok ezen új kötete „az emberek többsége számára a legközelebbi élmény ahhoz, hogy a kezében tarthassák ezt a valóban szent tárgyi emléket – mondta McBride. – Hívőként számomra és más utolsó napi szentek számára is jelentőségteljes, mert ez annak a könyvnek a szövege, amelyre a hitünket és a Jézus Krisztusról való bizonyságunkat alapozzuk.”
Jensen szerint a kézirat kiemelkedő lelki kincs. A következőket mondta erről: „Aki már megtapasztalta a Mormon könyve lelki igazságainak erejét, fel tudja ismerni, hogy ez [a kézirat] igazán egyedülálló.”
Skousen ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy akik nem fogadják el a szöveget szentírásként, legalább elismerjék Joseph teljesítményét ennek a jókora kinyilatkoztató kötetnek a létrehozásában.
„A Mormon könyve messze a legterjedelmesebb Joseph Smith kinyilatkoztatásai közül – érzékeltette Skousen. – A Tan és szövetségek nem egyetlen könyv, hanem különálló kinyilatkoztatások összessége. […] Még a Biblia sem hasonlítható össze vele. A Biblia sem egyetlen mű. […] A Mormon könyve egy óriási, hatalmas kinyilatkoztatás. […] Egy bámulatos munka.”