Voltál már valaha olyan nagy kihívást jelentő helyzetben, hogy azt érezted, az Úr útmutatására van szükséged? Ő ismer és elérhetővé teszi az útmutatást, amikor az a leghasznosabb a számodra. Növelhetjük az esélyeinket arra, hogy megérezzük és megértsük az Ő útmutatását.
Az útmutatás sokféle módja áll rendelkezésünkre. Elérhetőek számunkra a szentírások, valamint az élő próféták és apostolok szavai. Más vezetőktől és hozzánk közel álló személyektől is kapunk útmutatást. Álmok, látomások vagy látogatások, valamint jelenések útján is jöhet útmutatás, de a közvetlenül kapott inspiráció leginkább a Lélek szelíd, halk hangján érkezik. Az Úr azt mondta: „…elmédben és szívedben szólok majd hozzád a Szentlélek által… Most íme, ez a kinyilatkoztatás lelke…”1 Az elménket gondolatok, a szívünket pedig érzések töltik el. A Lélek gondolatokon és érzéseken keresztül tud kommunikálni velünk. Ha figyelmetlenek vagyunk, akkor elszalaszthatjuk ezt a fajta kommunikációt.
Boyd K. Packer elnök ezt tanította: „A Lélek nem úgy kelti fel a figyelmünket, hogy kiabál vagy erős kézzel megráz minket. Inkább suttog. Oly gyengéden simogat, hogy ha túl elfoglaltak vagyunk, meg sem érezzük azt. […]
Néha elég erősen hat majd ránk ahhoz, hogy odafigyeljünk. Legtöbbször azonban, ha nem figyelünk a gyengéd érzésre, a Lélek visszahúzódik, és vár, amíg visszajövünk keresve és figyelmesen…”2
Ha a Lélektől jövő sugalmazás általában csendes gondolatok és gyengéd érzések formájában érkezik, hogyan növelhetjük azon képességünket, hogy felismerjük ezt az inspirációt? Ha valaki suttogva szólna hozzánk, mi pedig alig hallanánk azt rendesen, természetesen igyekeznénk kizárni azokat a zajokat, melyek megzavarják a suttogást, és igyekeznénk közelebb húzódni az illetőhöz, aki suttog hozzánk.
Vannak az életünkben olyan dolgok, melyek lelki „zajt” keltenek, és zavarják azon képességünket, hogy megértsük vagy akár hogy csak meg is érezzük a Lélektől jövő sugalmazást. A napjainkban elérhető médiumok nagy része nem felemelő és lelki zajokat kelthet az életünkben. A közösségi média is annyira felemészthet bennünket, illetve a digitális eszközeink is olyannyira elvonhatják a figyelmünket, hogy elfelejtünk csendes időt tölteni a világ zajától távol, amely segítene, hogy megérezzük az Úrtól jövő sugalmazást. A bűn lelki zajt teremt az életünkben. A bűnbánat, a megfelelő sabbat napi hódolat és az, ha szakítunk némi csendes időt az evangélium tanulmányozására, az elmélkedésre és imádkozásra, mind közelebb vihetnek minket az Úrhoz, és csökkenthetik a világ zaját. Ez pedig növeli azon képességünket, hogy megérezzük és megértsük a Szentlélektől származó gondolatokat és érzéseket.
Óvakodnunk kellene attól, hogy mindenre vonatkozóan erőltessük vagy ragaszkodjunk az Úr útmutatásához. Dallin H. Oaks elder azt tanította, hogy „az a vágy, hogy az Úr vezessen bennünket, erősség, de együtt kell járnia annak megértésével is, hogy Mennyei Atyánk sok döntést a saját választásunkra bíz. A személyes döntéshozatal a növekedés egyik olyan forrása, melyet meg kell tapasztalnunk a halandóságban…
Először az elménkkel kellene tanulmányoznunk a dolgokat, használva a józan ész hatalmát, melyeket a Teremtő belénk ültetett. Ezután kellene útmutatásért imádkoznunk, majd ha megkaptuk azt, akkor aszerint cselekednünk. Ha nem kapunk útmutatást, akkor a legjobb ítélőképességünk szerint kellene cselekednünk. Azok, akik kitartanak amellett, hogy kinyilatkoztatott útmutatásra törekedjenek olyan témákról, melyekben az Úr úgy döntött, hogy nem irányít bennünket, előfordul, hogy olyan választ alkotnak, mely a saját fantáziájuk vagy előítéleteik szüleménye; még az is megtörténhet, hogy a hamis kinyilatkoztatás útján kapnak választ.”3
Miközben a szövetségeink szerint éljük az életünket, és megtaláljuk annak módját, hogy miképpen némítsuk el a világi zajokat magunk körül, még könnyebben kapunk majd kinyilatkoztatást az Úrtól, amikor ő azt felajánlja.
______________________
1 T&Sz 8:2-3
2 Boyd K. Packer, Hogyan ismerjem fel és értsem meg a Lelket? Prédikáljátok evangéliumomat! 96.
3 Dallin H. Oaks, Our Strengths Can Become Our Downfall, Ensign, Oct. 1994, 13–14