Istened szolgálatában

Southwick Christopher Neal, a Magyarország, Budapest Cövek Elnöke
Southwick Christopher Neal Magyarország, Budapest Cövek Elnöke

 

Áprilisban a cövek tagjai részt vettek egy kihívásban. A kihívás az volt, hogy indexeljünk 20 ezer adatot és duplázzuk meg az indexelésben résztvevők számát. Ilyen nagyratörő célt eddig még soha nem tűztünk ki. A cövek sok tagja elfogadta a kihívást és időt áldozott, így nemcsak hogy elértük a célt, de meg is dupláztuk azt! Örömmel jelentem be nektek, hogy a cövekből 152 fő közös erővel 40 ezer adatot indexelt áprilisban. Soha ezelőtt nem indexelt ilyen sok tagunk ilyen sok adatot ilyen rövid idő alatt. Hogy jobban értsétek ennek a jelentőségét, márciusban 75 indexelőnk volt. Áprilisban 77 fő kezdett indexelni, mely szám a hónap végére 152 lett. Gratulálok nektek ehhez a csodálatos teljesítményhez! Köszönjük a szolgálatotokat!

 

Tudjuk, hogy az indexelés létfontosságú szerepet játszik a Budapest templomra való felkészülésben. Az indexelt adatok kutatható adatok. Amikor részt veszel az indexelésben, akkor lehetőséget biztosítasz másoknak, hogy megtalálják az őseiket. E szolgálat áldásai elérhetőek a fátyol mindkét oldalán Mennyei Atya gyermekeinek.

 

Az egyházi szolgálat szerves része kellene, hogy legyen az életünknek. Amikor megkeresztelkedtünk, megígértük, hogy “gyászoljunk azokkal, akik gyászolnak; igen, és megvigasztaljuk azokat, akik vigasztalásra szorulnak”.[1] Amikor egy férfi elnyeri a melkisédeki papságot, szövetséget köt Istennel, hogy a papságot mások szolgálatában fogja használni.[2] A Szabadító azt mondta: “Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.[3] Akkor mutatjuk ki a szeretetünket mások felé, amikor szolgáljuk őket. Amikor pedig szolgáljuk őket, akkor növekszik a szeretetünk, mert “amikor embertársaitok szolgálatában vagytok, akkor is csak Istenetek szolgálatában vagytok.[4]

 

Dallin H. Oaks elder azt mondta: A szolgálat Jézus Krisztus egyháza minden tagjának szövetségben vállalt kötelezettsége.[5]

 

Marion G Romney elder mondta: “A szolgálat nem olyasvalami, amit el kell viselnünk ezen a földön ahhoz, hogy jogot formálhassunk a celesztiális királyságban való életre. A szolgálat jelenti a celesztiális királyságban élt felmagasztosult élet legalapvetőbb alkotóelemét.” [6]

 

Amikor az egyházban szolgálunk, segítünk Izráel összegyűjtésében. Ezzel kapcsolatban Nelson elnök azt mondta: “Semmi nem zajlik jelenleg a földön, ami ennél fontosabb. Semmi nincs, ami jelentősebb következményekkel járna. Egyáltalán semmi! Ez az egybegyűjtés kellene, hogy jelentsen számotokra mindent.[7]

 

Mennyit ér ez neked? Mennyit vagy hajlandó áldozni érte?

 

A szolgálat áldozatot követel. Az áldozat pedig előhozza a mennyek áldásait és lehetővé teszi a Léleknek, hogy megszenteljen minket a testünk megújulására.[8] Erről a változásról beszélt Alma, amikor azt kérdezte: “Átvettétek-e az ő képmását az ábrázatotokra? Megtapasztaltátok-e ezt a hatalmas változást a szívetekben?[9] Amikor igenlő választ tudunk adni ezekre a kérdésekre, akkor a szolgálat nem egy teher lesz, amit el akarunk kerülni, hanem egy áldás, ami testet ölt. Olyan valami lesz, ami tágítja a lelkünket, megvilágosítja az elménket és édes lesz számunkra.[10] Mennyit ér neked Izrael összegyűjtése vagyis az egyházban való szolgálat? Talán ha fontolóra vesszük a különböző okokat, amelyek miatt szolgálunk, az segít majd lemérni mit jelent nekünk a szolgálat. Sok évvel ezelőtt Oaks elder a szolgálat különböző okairól beszélt:

 

Vannak, akik földi jutalom reményében szolgálnak...azzal a céllal... hogy olyanfajta hírnévre, illetve olyan kapcsolatokra tegyen szert, mely révén több bevételhez vagy nagyobb vagyonhoz vagy hatalomhoz juthat. Mások azért szolgálnak, hogy jó társaságra tegyenek szert. Ez a két indítéka önző és énközpontú. Akik ezért szolgálnak, azok nem keresik az Urat, hogy megalapozzák az ő igazlelkűségét, hanem minden ember a saját útján jár, saját istenének képmása szerint, akinek képmása a világra hasonlít, és aki lényegét tekintve bálvány.”[11]

 

Vannak, akik a büntetéstől való félelemtől hajtva szolgálnak. Mások talán kötelességtudatból, illetve a barátaik, családjuk vagy a hagyományaik iránti hűségből szolgálnak. Bár azok az egyháztagok kétségtelenül jogosultak a menny áldásaira, vannak a szolgálatnak ennél még magasztosabb okai.

 

A szolgálat egyik ilyen magasztosabb indítéka az örök jutalom reménye. Viszont a legmagasztosabb indítéke a szolgálatnak a jószívűség Krisztus tiszta szeretete.[12] A szolgálat indítékairól szóló nagyszerű tanításában Pál apostol megerősítette és szemléltette is ezt az igazságot: „Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom. […] És ha vagyonomat mind felétetem is…, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.”[13] E sugalmazott szavakból megtudjuk, hogy a szolgálatnak még a legszélsőségesebb tettei sem válnak hasznunkra – mint például hogy minden vagyonunkat felajánljuk a szegények táplálására –, ha szolgálatunkat nem Krisztus tiszta szeretete motiválja.[14]

 

Hálás vagyok azokért a tagokért, akik készségesen szolgálnak, mert a jószívűség motiválja őket, Krisztus tiszta szeretete. Ők rengeteget tesznek Isten királyságának építéséért itt Magyarországon, ahogy “buzgón munkálkodnak a jó ügyben, és tesznek meg sok dolgot saját szabad akaratukból, és visznek véghez sok igazlelkűséget.[15]

 

Szomorúvá tesz, amikor egyháztagok a felmentésüket kérik vagy elhívásokat utasítanak vissza nehéz élethelyzetükre vagy időhiányra hivatkozva. Ahelyett, hogy bíznának Istenben és az Ő felhatalmazott szolgáiban, “azt gondolják, hogy bölcsek, feltételezvén, hogy tudják ők maguk.”[16] Elutasítják azt a lehetőséget, hogy Isten jobbá változtassa az életüket.

 

Amikor Russell M. Nelson 1964-ben elhívást kapott, hogy cövek elnök legyen, élete egyik igen elfoglalt időszakában, szívsebészként és 7 gyermek édesapjaként, Kimball elder azt mondta neki:

 

„Úgy érezzük, az Úr azt szeretné, hogy te elnökölj e cövek felett. Számos interjúnk során, amikor csak felmerült a neved, a válaszok meglehetősen egyformák voltak: ’Ó, ő nem igazán lenne jó’ vagy ’Ő nem ér rá’, vagy mindkettő. Ennek ellenére azt érezzük, hogy az Úr téged szeretne. Na már most, ha úgy érzed, hogy túl elfoglalt vagy, és nem lenne jó elfogadnod az elhívást, az kiváltságodban áll.

 

Nelson elnök ezt mondta: Én egyszerűen annyit feleltem erre, hogy a döntés már megszületett, amikor Nelson nőtestvérrel összeházasodtunk a templomban. Akkor elköteleztük magunkat amellett, hogy »Istennek országát, és az ő igazságát fogjuk keresni, azzal a meggyőződéssel, hogy minden más megadatik nekünk, amint azt az Úr megígérte.[17]

 

Nelson elnöknek nem volt ideje, de volt hite.

 

Testvérek, amikor egyházi szolgálatról van szó, akkor előfordulhat, hogy nincs időtök, de vajon van-e hitetek?

 

2009-ben kezdtem egy intenzív egy éves mesterképzést az egyetemen. A feleségemmel és akkor még két kisfiunkkal Idaho-ból Oregon-ba költöztünk. Nem sokkal az érkezésünk után a püspök meglátogatott minket az albérletünkben. Egyházközségi misszió vezetőnek hívott el. Anélkül, hogy tudtam volna bármit is erről az elhívásról, elfogadtam azt, mert ezt tanították nekem. Később, amikor utánanéztem, hogy milyen kötelezettségekkel jár egy ilyen elhívás, tudtam, hogy nem leszek képes annyi időt szánni erre, mint amit a püspök valószínűleg elvár tőlem.

 

A következő vasárnap leültem a püspökkel és elmondtam neki, hogy nem fogadhatom el mégsem az elhívást, mert egyszerűen nem lesz elég időm a missziós munkára, a gyűléseken való részvételre, a képzések tartására amellett, hogy egyetemre járok és gondoskodom a családomról.

 

Amikor kész voltam a kifogásaim felsorolásával, a püspök rám nézett és azt mondta: Southwick fivér, nem tudom, miért téged hívott el az Úr, de azt tudom, hogy te vagy az, akit elhívott. Vele kell ezt megbeszélned.

 

Meg voltam lepődve. Arra számítottam, hogy fel is leszek mentve még azelőtt, hogy egyáltalán elhívtak volna. Elgondolkoztam azon, amit a püspök mondott. Hazamentem és beszéltem az Úrral. Végül ezek a szavak jöttek tisztán az elmémbe: Csak bízz Bennem.

 

Elfogadtam az elhívást, mely rövid ideig, egy évig tartott csak, de elengedhetetlen volt ahhoz, hogy felkészítsen a későbbi püspöki és cövek elnöki elhívásomra itt Magyarországon. Ha elutasítottam volna az elhívást, az életem és a családom élete nagyon más lenne most. Hálás vagyok az akkori püspököm bölcsességéért és éleslátásáért.

 

Azt gondolom, fontos mérlegelni azt, amit ez a jó püspök mondott nekem. Nem azt mondta, hogy kérdezzem meg az Urat, hogy valóban kinyilatkoztatással lettem-e elhívva. Sem azt, hogy  az ő, vagyis a püspök döntéséről kérdezzek,hogy az  helyes volt-e vagy sem. Azt mondta, azt kérdezzem meg, hogy miért én lettem elhívva, nem pedig azt, hogy el lettem-e hívva egyáltalán. Fontos különbséget tenni a kettő között.

 

Az egyháztagoknak nem kellene úgy érezniük, hogy megerősítésre van szükségük a vezetőik kinyilatkoztatásával kapcsolatban. Ha a tagok támogatják a vezetőiket, ez elegendő. A tagoknak imádkozniuk kellene, alázatot és erőt kérni az Úrtól, hogy el tudják fogadni az Úr akaratát, mely az egyházi vezetőkön keresztül érkezik és hitet is kellene kérniük, hogy megtegyék a következő lépést.

 

Sok nagyszerű példa van előttem a családomban, akik hittel szolgáltak nehéz személyes körülmények között is.

 

  • Anyukám akkor adott életet 7. gyermekének (nekem), amikor cövek elemi elnökként szolgált. Nem kérte a felmentését.
  • Az apukám püspökként szolgált újra, második alkalommal, miközben házat épített, mert az előző házát elsodorta az árvíz.
  • Az egyik bátyám püspökként szolgált, miközben folyamatosan gondoskodott izomsorvadással küzdő fiáról. 
  • Egy másik bátyámat megtámadták a misszióján biciklizés közben. A lába súlyosan megsérült. Később még egy komoly autóbaleset is érte. Hazamehetett volna a misszióból. Úgy döntött, marad a misszióban.
  • Az öcsémnek a missziója alatt meg kellett műteni a szemét retina leválás miatt. Az orvosok úgy hitték, el fogja veszíteni a látását. Úgy döntött, marad a misszióban. A látása megmaradt.
  • A nagyapám háromszor szolgált püspökként ugyanabban az egyházközségben miközben 6 gyermeket nevelt.
  • Az ükapám válaszolt Brigham Young felhívására és azonnal útra kelt, magára hagyva családját és kockára téve az életét, hogy megmentse az éhező és fagyhalálra ítélt pionírokat a Willie és Martin kézikocsis csoportokban.

 

Minden egyes felsorolt helyzetben a családom tagjai elfordulhattak volna az Úrtól és visszautasíthatták volna az elhívást, de úgy döntöttek, az Úr felé fordulnak inkább és elfogadják a szolgálatra szóló hívást.

 

Ezra Taft Benson elnök a következő ígéretet tette: „Az olyan férfiak és nők, akik életüket átadják Istennek, fel fogják ismerni, hogy Ő sokkal többet tud kihozni az életükből, mint ők maguk. Isten elmélyíti örömeiket, kiszélesíti jövőképüket, felélénkíti elméjüket, megerősíti izmaikat, felemeli lelküket, megsokszorozza áldásaikat, kibővíti lehetőségeiket, megvigasztalja szívüket, barátokat ad melléjük és kitölti rájuk békességét. Mindenki, aki elveszíti életét Isten szolgálatában, örök életre lel majd.” [18]

 

Az élet egyik nagy próbatétele az, hogy vajon hajlandóak vagyunk-e szolgálni akkor is, amikor ez nehéz, kellemetlen vagy alkalmatlannak érezzük magunkat. Isten azt parancsolta nekünk: “törekedjetek Sion ügyét napvilágra hozni és megalapozni.[19] A kérdés az, hogy hajlandóak vagyunk-e engedni Istent uralkodni az életünkben, ahogy azt szeretett prófétánk kérte.[20] Ha engedjük Istent uralkodni, akkor Ő segít nekünk, hogy teljes szívünkkel, lelkünkkel, elménkkel, és erőnkkel szolgáljuk Őt.[21]

 

Spencer W. Kimball elnök mondta: “Az életem legyen olyan, mint a cipőm - szolgálatban kopjon el.”[22] Szolgáljuk az Urat és az Ő gyermekeit. Fáradozzunk az Ő munkájában, de ne fáradjunk bele az Ő munkájába.

 

Jézus Krisztus, a világ Megváltója és Szabadítója a legjobb példa a hithű, szerető, életet megváltoztató szolgálatra. Isten Fia, a mennyek és Föld teremtője, az univerzum fénye és élete, fönséges trónjáról alászállt, hogy e koszos, gonosz világra jöjjön, ahol kevesen szerették, a legtöbben gyűlölték. “Megvetik és elutasítják az emberek; fájdalmak férfia, gyötrelem ismerője. A mi vétkeinkért sebezték meg, a mi gonoszságainkért ütötték.”[23] Nemcsak az idejét áldozta arra, hogy bűnösökkel és koldusokkal legyen, hanem az életét is feláldozta minden emberi lényért. “Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.[24]

 

Testvérek, válasszuk a Megváltó és Szabadító Jézus Krisztus követését és szolgáljunk az Ő egyházában hittel és hálaadással. Minden gondolatban reá tekintsünk; ne kételkedjünk, ne féljünk![25] Jöjjünk és kezdjünk hozzá, és mutassuk meg Istenünknek, hogy hajlandóak vagyunk megbánni a bűneinket és szövetségre lépni vele, hogy betartsuk a parancsolatait,[26] azáltal, hogy Őt és az Ő gyermekeit szolgáljuk. A lelkek értéke nagy, mert az ár nagy, amit Ő fizetett értük.[27]

 

Tudom, hogy ha úgy döntesz, hogy feltétel nélkül szolgálod Mennyei Atyát és a gyermekeit, akkor kegyelme elegendő lesz számodra és erőssé teszi számodra a gyenge dolgokat. [28] Tudom hogy Ő él és szeret mindegyikőtöket. Jézus Krisztus nevében, ámen.

 


[1] Móziás 18:9

[2] T&Sz 84:33-44

[3] János 13:35

[4] Móziás 2:17

[5] Oaks, Dallin H. https://www.churchofjesuschrist.org/study/ensign/1984/11/why-do-we-serve?lang=eng

[6] Christofferson, D. Todd, A mennyből alászálló élő kenyér, https://www.lds.org/general-conference/2017/10/the-living-bread-which-came-down-from-heaven?lang=hun

[7] Nelson, Russell M., Izrael nagy reménysége, https://www.churchofjesuschrist.org/study/broadcasts/worldwide-devotional-for-young-adults/2018/06/hope-of-israel?lang=hun

[8] T&Sz 84:33

[9] Alma 5:14

[10] Alma 32:28

[11] T&Sz 1:16

[12] Moróni 7:47

[13] 1 Kor. 13:1-3

[14] Oaks, Dallin H. https://www.churchofjesuschrist.org/study/ensign/1984/11/why-do-we-serve?lang=eng

[15] T&Sz 58:27

[16] 2 Nefi 9:28

[17] Oaks, Dallin H., https://www.churchofjesuschrist.org/study/liahona/2018/05-se/president-russell-m-nelson-guided-prepared-committed?lang=hun

[18] Ezra Taft Benson, Az Egyház Elnökeinek Tanításai című könyveben 47.ol.

[19] T&Sz 6:6

[20] Nelson, Russell M., https://www.churchofjesuschrist.org/study/general-conference/2020/10/46nelson?lang=hun

[21] T&Sz 4:2

[22] https://www.churchofjesuschrist.org/study/general-conference/2008/04/the-twelve?lang=hun

[23] Móziás 14:3,5

[24] János 15:13

[25] T&Sz 6:36

[26] Alma 7:15

[27] T&Sz 18:10-11

[28] Ether 12:27

Jézus Krisztus megmossa a tanítványai lábát