Igencsak zűrzavaros időket élünk. A napi hírek és a személyes kihívásaink elcsüggeszthetnek bennünket, emiatt pedig úrrá lehetnek rajtunk a félelmeink.[1] A próféták azonban azt tanították nekünk, hogy a hit elűzi a félelmet és a reménység világosságát hozza el számunkra.[2] A szentírások a hitet a Jézus Krisztusba vetett bizalom eredményeként határozzák meg. Bízunk abban, hogy Ő Isten Fia, és hogy az engesztelés által hatalmában áll megszabadítani bennünket.
Az Úr Jézus Krisztusba vetett hit az evangélium első tantétele[3], mely erőt ad nekünk ahhoz, hogy:
-
Istennek tetszően éljünk;[4]
-
segítséget és útmutatás kapjunk tőle;[5]
-
választ kapjunk az imáinkra, az igazság pedig kinyilváníttasson számunkra;[6]
-
a szívünk megváltozzon;[7]
-
bűnbánatot tartsunk és megkeresztelkedjünk;[8]
-
bűnbocsánatot nyerjünk;[9]
-
hatalmas csodáknak legyünk tanúi;[10]
-
további erőre tehessünk szert;[11]
-
meggyógyuljunk;[12]
-
megszabaduljunk;[13]
-
Istenre tekintsünk és éljünk;[14]
-
csak a jó dolgokhoz ragaszkodjunk;[15]
-
szülőkként segítséget kapjunk a gyermekeink tanításához;[16] és
-
mindvégig kitartsunk.[17]
A hit egy hatalmas pozitív erő, mely képes az aggodalom fellegei fölé emelni bennünket, és segít beteljesednünk Krisztusban. A hitre nem csupán azok tehetnek szert, akik már most is erősek, továbbá a világi foglalkozásunk vagy társadalmi pozíciónk sem befolyásolja ennek képességét. A hit minden olyan ember számára elérhető, aki követi Krisztust és az Ő egyszerű tanát: tarts bűnbánatot és keresztelkedj meg.[18] Mihelyst úgy döntünk, hogy befogadjuk az evangéliumot és annak tana szerint cselekszünk[19], még a leggyengébbek is megerősíttetnek.[20] „A Jézus Krisztusba vetett hit egy mennyei ajándék, melyre úgy tehetünk szert, ha úgy döntünk: hiszünk, majd törekszünk a hitre és ragaszkodunk hozzá.”[21] „Amikor úgy határozunk, hogy inkább Krisztust követjük hittel, mintsem hogyfélelemből más úton járjunk, a döntésünkkel megegyező következménnyel áldatunk meg.”[22]
Amennyiben ebben az új évben hited megújítása mellett döntesz, az alábbi egyszerű lépések megtételét javaslom. Először is, ismerd meg és szeresd a Szabadítót! Ezt már azzal elkezdheted, hogy az Ő igéjét olvasod vagy hallgatod.[23] Határozd el, hogy nem hagysz ki egyetlen istentiszteletet sem, valamint a szentírások, különösképpen a Mormon könyve olvasását. Azzal a szándékkal olvasd a Mormon könyvét, hogy általa jobban megismerd a Szabadítót. Ilyenkor megjelölheted magadnak azokat a részeket, melyek az Ő jellemvonásaira és tanításaira utalnak. Másodszor, a hited növekedésével egyidőben határozd el, hogy az Ő tanításai szerint fogsz élni. „Amikor hiszünk Krisztusban, elfogadjuk és alkalmazzuk az engesztelését és tanításait. Bízunk Benne, és abban, amit mond. […] Hiszünk Krisztusban, és hisszük, hogy azt szeretné, hogy minden parancsolatát betartsuk. Az iránta való engedelmesség által akarjuk kimutatni a hitünket.”[24]
Mihelyst megismerjük Őt, egyre jobban fogunk vágyni arra, hogy betartsuk a parancsolatait.[25] A Szabadító tanítása egyszerű: „Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.”[26] Ez a tanítás annyira erőteljes, amennyire egyszerű is. A parancsolatokat ne félelemből, hanem a szeretet által indíttatva tartsuk be. Az Úr arra szólít bennünket, hogy tartsuk be a parancsolatait, az Ő törvényét pedig oly becsben tartsuk, mint a saját szemünk fényét, és véssük azokat szívünk kőtábláira.[27] Az utolsó napokra vonatkozó új szövetség jövendölésekor az Úr ezt mondta: „Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek.”[28]
Miközben a világ egyre változik, az emberek szíve pedig cserben hagyja őket, a Jézus Krisztusba vetett hitben erőre és békességre lelhetünk. Krisztus felajánlotta, hogy könnyűvé teszi a terheinket.[29] A gyengék között a leggyengébbekként ragadjuk hát meg az erő eme forrását, ezt az új évet pedig megnövekedett hittel, valamint a saját szabadulásunkba vetett még nagyobb bizalommal tapasztaljuk meg!
[1] T&Sz 88:89–91
[2] 2 Nefi 31:20
[3] Hittételek 1:4
[4] Lásd Zsidók 11:6.
[5] Lásd 1 Nefi 7:12; 1 Nefi 16:28; Moróni 7:26.
[6] Lásd T&Sz 10:47, 52; Móziás 27:14; Moróni 10:4.
[7] Lásd Móziás 5:7.
[8] Lásd 2 Nefi 9:23.
[9] Lásd Énós 1:3–8.
[10] Lásd 2 Nefi 26:13; Ether 12:12; Moróni 7:27–29, 34–38.
[11] Lásd Alma 14:26; Ether 12:27–28, 37.
[12] Lásd 3 Nefi 17:8.
[13] Lásd Móziás 3:12; Efézusbeliek 2:8; 2 Nefi 25:23.
[14] Lásd Hélamán 8:15.
[15] Lásd Moróni 7:28.
[16] Lásd T&Sz 68:25.
[17] Lásd T&Sz 20:25, 29.
[18] Lásd T&Sz 10:67
[19] Lásd T&Sz 101:78.
[20] Lásd Ether 12:27; T&Sz 1:19; T&Sz 133:58.
[21] A hit választás, nem pedig véletlen kérdése. Írta: Neil L. Andersen elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja, 2015. októberi Általános konferencia.
[22] Hittel éljetek, ne félelemmel!; Quentin L. Cook. 2007. november.
[23] Lásd Rómabeliek 10:17.
[24] Prédikáljátok evangéliumomat!: Útmutató a misszionáriusi szolgálathoz (2008). 61–62.
[25] Lásd 1 János 2:3.
[26] János 14:15; lásd még János 15:10; T&Sz 46:9; T&Sz 124:87; Móziás 13:14.
[27] Lásd Példabeszédek 7:2–3.
[28] Jeremiás 31:33.
[29] Lásd Máté 11:30.