Máté evangéliumában az Újszövetségben, amikor a Szabadító arra szólítja Pétert, hogy járjon a vízen, Péter – azon erőteljes vágyától fűtve, hogy kövesse Őt – feladja a hajó nyújtotta védelmet, és hamar lelép a vízbe. Néhány pillanatig csodás módon a víz színén lépdel a Szabadító felé, azonban a dúló vihar erős szelei miatt a hite meggyengül, kezd elmerülni, és így kiált az Úrhoz: „Uram, tarts meg engem!” Abban a pillanatban a Szabadító kinyújtja feléje a kezét, megragadja őt, és ezt mondja: „Kicsinyhitű, miért kételkedtél?”(1).
Ez a nagy lecke, melyben Péternek része volt, azt tanítja nekünk, hogy a megtérés nem önmagában valamilyen eseményből fakad, hanem egy olyan folyamatból, amely egész földi utazásunkon át tart. A megtérési folyamat része, hogy hitet gyakorlunk Jézus Krisztusban, naponta bűnbánatot tartunk, megkeresztelkedünk, befogadjuk a Szentlelket, és mindvégig kitartunk. A szövetség ösvénye e mindvégig kitartó utazás része. Ezen az ösvényen továbbhaladva arra törekszünk, hogy hasonlóbbá váljunk Krisztushoz, és feladjuk a bennünk rejlő természetes embert. A Mormon könyvében Benjámin király tökéletesen leírta e folyamat egy részét, amikor arra kért minket, hogy vetkőzzük le a természetes embert, ezáltal világos tant tanítva nekünk a megtérésről:
„Mert a természetes ember ellensége Istennek; az volt Ádám bukása óta, és az is lesz örökkön örökké, hacsak nem enged a Szent Lélek hívásainak, és nem vetkőzi le a természetes embert, és válik szentté az Úr Krisztus engesztelése által, és lesz olyan, mint egy gyermek, engedékeny, szelíd, alázatos, türelmes, telve szeretettel, aki mindazon dolgoknak hajlandó alávetni magát, melyet az Úr jónak lát kiszabni rá, éppen úgy, ahogy egy gyermek veti alá magát az atyjának.”(2)
E szentírásvers világosan leírja a megtérés folyamatát: bukott állapotunkból következően természetes hajlamunk van arra, hogy szembemenjünk a Lélek dolgaival, ezért a valódi megtérés akkor veszi kezdetét, amikor alávetjük magunkat a Szent Lélek késztetéseinek; ezt pedig a megszentelődés folyamata követi Krisztus engesztelésén keresztül. A Benjámin próféta által leírt jellemvonások – amilyen önmagunk alávetése, a szelídség, az alázatosság, a türelem és a szeretettel való eltelés – az igazi megtérés gyümölcsei.
Bednar elder a következőket tanította a szelídséggel kapcsolatban: „A szelídség a Megváltó egyik meghatározó jellemvonása, melyet igazlelkű fogékonyság, készséges engedelmesség és komoly önuralom jellemez.”(3)
Amikor valóban megtérünk, hamar készek leszünk arra, hogy Mennyei Atyánk akaratát cselekedjük. Habár ez sokszor azt jelentheti, hogy egy ismeretlen, viharos tengerbe vetjük magunkat, az élet próbatételei és kihívásai segítenek növelnünk a Jézus Krisztusba vetett hitünket, amikor a szövetség ösvényén járunk. A szövetségek megtartása, valamint a tudásunk növelése tanulmányozás és személyes kinyilatkoztatás elnyerése által, kulcsfontosságúak ebben a folyamatban.
Russell M. Nelson elnök ezt tanította nekünk: „Szabadítónk és Megváltónk, Jézus Krisztus mostantól kezdve fogja véghez vinni néhány leghatalmasabb művét mindaddig, amíg újra eljő. Csodálatos jeleit láthatjuk majd annak, hogy az Atyaisten és Fia, Jézus Krisztus uralkodik ezen egyház felett, magasztosan és dicsőségben. Az eljövendő napokat nem lehet majd lelkileg túlélni a Szentlélek útmutató, irányító, vigasztaló és állandó hatása nélkül”.(4)
Péter és a hajóban lévő többi apostol élményéhez hasonlóan mi is megtapasztalhatjuk a Jézus Krisztus hittel való követésével járó hatalmat azáltal, ha félelem nélkül, az elmerüléstől való bármiféle rettegés nélkül vetjük bele magunkat az Ő vizeibe, hiszen az Ő vize az örök élet forrása. Amint azt a zsoltárírónál olvashatjuk, Ő „csendes vizekhez terelget engem”(5).
Azt kérem tőletek, hogy a személyes életeteket tegyétek a Szabadítóhoz és a Mennyei Atyánkhoz való megtérés mindennapos folyamatává.
1. Máté 14:29–31.
2. Móziás 3:19.
3. David A. Bednar: Szelíd és alázatos szívű. 2018. áprilisi általános konferencia.
4. Russell M. Nelson: Az egyházra vonatkozó kinyilatkoztatás, az életünkre vonatkozó kinyilatkoztatás. 2018. áprilisi általános konferencia.
5. Zsoltárok 23:2.
