Római katolikus konferencia: apostoli kiállás az emberi méltóság mellett

Rómában járt D. Todd Christofferson elder, hogy részt vegyen egy, az emberi méltóság tárgyában tartott egyetemi konferencián. Felszólalásában három, kulcsfontosságú katolikus dokumentumról ejtett szót a kereszténység és a sokszínű társadalom összefüggésében. 2025. szeptember 23-án elhangzott beszédében Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza apostola sokat idézett a Dignitas Infinita (az emberi méltóságról szóló 2024-es nyilatkozat), a Dignitatis Humanae (a VI. Pál pápa idején, 1965-ben kiadott nyilatkozat a vallásszabadságról), valamint a Rerum Novarum (XIII. Leó pápa 1891-es körlevele a munkások méltóságáról) anyagából.

„Krisztus tanítványaiként komoly felelősségünk, hogy szót emeljünk az emberi méltóság, az erkölcsi önrendelkezés és a vallási sokszínűség mellett – mondta Christofferson elder a hallgatóságának egy panelbeszélgetésben a Pápai Szent Kereszt Egyetemen. – Mélységesen értékelem a katolikus egyház elkötelezettségét ezen elgondolások, valamint a két egyházunk közös értékei iránt.”

A konferencia társszervezője a Brigham Young Egyetem Nemzetközi Jogi és Vallástudományi Központja volt.

Dignitas Infinita

„A konferencia témáját adó Dignitas Infinita kijelenti, hogy minden emberi személyt megillet a létezésében elidegeníthetetlenül gyökerező végtelen méltóság, amely minden olyan körülményben, állapotban vagy helyzetben és azokon felül is győzedelmeskedik, amellyel az illető valaha is szembesülhet. E végtelen méltóság minden egyes emberre azt a felelősséget rója, hogy szeretettel és tisztelettel bánjon minden más emberrel – jelentette ki Christofferson elder. – Ez nem valamiféle elvont kötelezettség, hanem olyasmi, ami Jézus Krisztus személyében és példájában gyökerezik.”

Christofferson elder ismertette az utolsó napi szent tanításokat e tárgyban. Idézte a néhai M. Russell Ballard elnököt, aki kijelentette, hogy minden egyes ember legfőbb kiléte az, hogy ő Isten gyermeke. „Ennek az igazságnak a megértése – a valódi megértése és befogadása – megváltoztatja az életet – szögezte le Ballard elnök 2020-ban. – Rendkívüli azonosságtudatot ad nektek, melyet soha senki nem vehet el tőletek. És még ennél is többet: az értékesség óriási érzetét és a végtelen értéketek érzékelését kellene adnia nektek.”

Christofferson elder összegzése szerint a Dignitas Infinita felhívása, mely szerint szeressük Istent és éljünk békében másokkal, mélységesen egybecseng saját érzéseivel Jézus Krisztus követőjeként.

„Mélyen hálás vagyok ezért a dokumentumért, valamint azért, ahogyan olyan evangéliumi igazságokat jelent ki, melyek emlékeztetnek minket Krisztus isteniségére és a tanítványaiként ránk háruló feladatokra – emelte ki Christofferson elder. – Hálás vagyok az emberi méltóság e meghatározott értelmezéséért is, mely a sok más elgondolás között egyértelműen és mélyrehatóan összpontosít nem csupán azon igazságra, mely szerint Isten képmására teremtettünk, hanem arra is, hogy Jézus Krisztus a példaképünk és a Megváltónk.”

Dignitatis Humanae

A Christofferson elder által elemzett második dokumentum a Dignitatis Humanae volt. Ez „hatalmas eredmény a vallásszabadság történetében – jelentette ki a Tizenkettek tagja.

– Ez egy jelentőségteljes hittudományi értelmezése az emberi méltóságnak mint a vallásszabadság alapjának, valamint azoknak a mindannyiunkra érvényes társadalmi kötelezettségeknek, hogy óvjuk és előmozdítsuk ezt a szent jogot. Nagyon fontos, hogy a Dignitatis Humanae elismeri azt, miszerint a vallásszabadság előmozdításának és megőrzésének a közös felelőssége a kormányokon és az egyes embereken is nyugszik.”

Christofferson elder hozzátette, hogy a vallásszabadság egyik gyümölcse az, hogy lehetővé teszi az emberek számára az erkölcsi önrendelkezésük gyakorlását. Bár mind Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza, mind pedig a katolikus egyház tisztában van azzal, hogy ennek megfelelően némelyek más ösvényeket választanak majd, mindkét felekezet arról is tanít, milyen nagy szükség van arra, hogy mások választásait emberségesen és megértően fogadjuk.

„A Dignitatis Humanae azt tanácsolja, hogy törekedjünk az isteni igazság megtalálására és megélésére, buzdítsuk kormányzatainkat a vallásszabadsághoz való sérthetetlen jog oltalmazására, valamint »igazságosan és emberségesen« bánjunk a fivéreinkkel és nővéreinkkel, tiszteletben tartva mindenki jogait, és a lehető legnagyobb mértékű kötelességgel mindenki iránt – idézte fel Christofferson elder. – VI. Pál pápához csatlakozva kijelentem, miszerint »azért, hogy az emberi nemen belül békés és harmonikus kapcsolatok létrejöjjenek és megerősödjenek, a vallásszabadságot az egész földön hathatós jogvédelemmel kell biztosítani, és tiszteletben kell tartani az emberek legfőbb kötelességét és jogát arra, hogy a társadalomban szabadon gyakorolják vallásukat.«”

Rerum Novarum

A Christofferson elder által tárgyalt utolsó dokumentum a Rerum Novarum, XIII. Leó pápa 1891-es pásztorlevele a tőkések és a munkások jogairól és kötelességeiről, amely válasz volt a szocialisták és a kapitalisták közötti korabeli vitákra.

Christofferson elder elmondta, hogy a pápa hozzáértő módon felülemelkedett a szekértáborok küzdelmén, amikor a kötelesség, a munka, az erény és a jószívűség tantételeire összpontosított. Azt is kiemelte, milyen komolyan hangsúlyozta a pápa „az emberek velük született erkölcsi tulajdonságait, valamint annak a fontosságát, hogy minden emberrel méltósággal kell bánni”.

Christofferson elder szerint ma is ugyanilyen fontos, hogy megvitassuk a kérdéseket, „anélkül, hogy azonosulnánk bármelyik oldal szélsőségességével”. Hozzátette, hogy a felekezeti vezetők hangja elengedhetetlen a közéleti párbeszédhez. „A társadalmakon belüli viszályok világszerte megkövetelik a vallási vezetők figyelmét – jelentette ki Christofferson elder. – Ha minden ember közös méltóságára összpontosítunk minden viszály minden oldalán, az békésebb, szeretetteljesebb és elfogadóbb társadalmak felé fog vezetni minket.”

Christofferson elder ezt követően idézte XIII. Leó pápa költői kérdését a levélből: „Hát nem világos, hogy rövid úton megszűnne minden viszálykodás, mihelyt ez [a szentírásbeli elgondolás] érvényesülne az emberi társadalomban?”

Zárásként Christofferson elder felhívta a katolikus konferencia résztvevőinek a figyelmét Nelson elnöknek a nemrégiben a TIME hasábjain tett megjegyzéseire az emberi méltóságról és béketeremtésről. „Mindegyikünk a természetéből fakadó értékkel és méltósággal bír. Hiszem, hogy mindannyian egy szerető Mennyei Atya gyermekei vagyunk – írta Nelson elnök. – Tekintet nélkül azonban a vallásunkra vagy a lelki életünkre, ha felismerjük az e meggyőződés mögött húzódó igazságot, az felszabadító hatást eredményez: érzelmi, szellemi és lelki egyensúlyt teremt. […] Egy évszázadnyi élettapasztalat teljes bizonyossággal megtanította nekem ezt: a harag soha nem győz meg, az ellenségeskedés soha nem gyógyít, és a viszálykodás soha nem vezet tartós megoldásokhoz. […] Ha magunkévá tesszük ezeket az örök igazságokat – tiszteletben tartva a saját értékünket, elismerve mások méltóságát, valamint erősítve a családunkat –, akkor az életünk és a világunk kiegyensúlyozottabb és örömtelibb lesz.”

Nelson elnök nevében Christofferson elder részvétét fejezte ki Ferenc pápa elhalálozása kapcsán. Gratulált továbbá a katolikus egyháznak XIV. Leó pápa megválasztásához.

A konferencia célja és hatása

A konferencia három ember együttműködésének az eredménye volt: Arturo Bellocq, a Pápai Szent Kereszt Egyetem erkölcsteológiai professzora; Andrea Pin, az összehasonlító közjog professzora a Páduai Egyetem Jogi Karán; valamint Brett Scharffs, a BYU Nemzetközi Jogi és Vallástudományi Központjának az igazgatója.

A katolikus vallású Pin professzor nagy örömmel fogadta, amikor Brett Scharffs, aki utolsó napi szent, őhozzá fordult, hogy részletesebben tájékozódjon a 2024-es Dignitas Infinitáról. „[Amikor érdeklődött, azt gondoltam, hogy] ez egy csodálatos híd – idézte fel Pin professzor. – Itt van valaki, aki a saját egyházamon és a dokumentumot kiadó csoporton kívülről azt mondja: ez érdekel engem, szerintem barátokként és tudósokként is beszélgethetnénk róla. Arra gondoltam, hogy az emberi méltóság ismét működésbe lépett.”

Bellocq professzor megerősítette, milyen széles körű figyelmet kapott e téma, hozzátéve, hogy a Dignitas Infinita „igen nagy érdeklődést keltett számos területen”, és „a folyamatos párbeszéd első lépésének tekinthető”. A szeptemberi konferencia e párbeszéd elindításának az egyik módja volt. „Még mindig számos különbség létezik az egyes társadalmi gondok megoldása terén, azonban nekünk, embereknek, közös nevezőre kell jutnunk ahhoz, hogy beszélni tudjunk ezekről a közös témákról – mondta Bellocq professzor. – [E konferencia] elképzelése valójában az volt, hogy közös nevezőt találjunk, illetve megvitassuk, milyen mértékben hasznos, vagy milyen közös alapként szolgálhat az emberi méltóság fogalma ahhoz, hogy építő és tárgyilagos módon kezdjünk beszélni ezekről a gondokról.”

Brett Scharffs is hasonlóan vélekedett, méltatva a katolikus egyház nemzetközi vezető szerepét az emberi méltóság kérdését illetően. Úgy fogalmazott, hogy „a velük folytatott közös munka nagyon serkentő hatású, és igen jelentőségteljesen hat a kölcsönös megértés és együttműködés kialakítására. Ráadásul sok tekintetben magától értetődő is az együttműködés a katolikus egyház különböző szereplőivel, hiszen ők is komolyan elkötelezettek az emberi méltóság alapelvei iránt.”

Scharffs kijelentette, hogy az emberi méltóságra való összpontosítás éppen azért kulcsfontosságú, mert segít a különböző kultúráknak megérteni a vallásszabadság jelentőségét. „Akinek fontos az emberi méltóság, az el fog jutni a vallásszabadsághoz. Például a muszlim világban a vallásszabadság idegen legondolásnak, egyfajta nyugati elképzelésnek tűnhet. Ám az emberi méltóság nagyon fontos elgondolás a Koránban. Ha tehát az ember azt mondja, hogy beszéljünk az emberi méltóságról, akkor ezzel egy olyan hidat épít, melyen el lehet jutni a vallásszabadságról folytatott beszélgetésekhez.”

A konferenciát követően Christofferson elder egy interjúban rámutatott arra, hogy a rendezvénynek kedvező hatásai lesznek az elkövetkező hónapokban és években. „Olyan ez, mint a vízbe dobott kő keltette hullámok, amelyek sok helyre eljutnak és hosszú ideig folytatódnak, így gyakorolva hatást mindazokra, akik ma talán nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik – mondta az apostol. – Igyekeztem kihangsúlyozni, hogy a mi végtelen értékünk az emberi lénynek a Jézus Krisztus és az Ő engesztelése általi megváltásához is kapcsolódik, illetve azt, hogy ez mit jelent a végső rendeltetésünkre nézve. A legfőbb értékünk kapcsolódik a halhatatlansághoz és az örök élethez mint a mi végső rendeltetésünkhöz. Az Ő kegyelme és engesztelése jelentik a kulcsot a méltósághoz, ahhoz az értékhez, amellyel minden lélek rendelkezik, függetlenül attól, hogy hol vagy mikor él.”

Koovakad bíboros

Rómában tett látogatása során Christofferson elder szeptember 24-én négyszemközt egyeztetett George Koovakaddal bíborossal, a Katolikus Egyház Vallásközi Párbeszéd Dikasztériumának a prefektusával is.